Bálint Lajos érsek

Bálint Lajos, a gyulafehérvári főegyházmegye első érseke 1929. július 6-án született Csíkdelnén.

Elemi iskoláit ugyanitt végezte, majd a csíkszeredai Segítő Mária Főgimnáziumban folytatta. Az érettségi után a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán folytatta tanulmányait.

Isten Szolgája Márton Áron püspök úr letartoztatását követően a Teológián is eluralkodott a békepapi irányzat. Ezért ötévi kényszermegszakítással fejezte be tanulmányait.

1957. április 28-án szentelte pappá Isten Szolgája boldog emlékű Márton Áron püspök úr. Segédlelkészként működött Sepsiszentgyörgyön, majd plébánosként Futásfalván, Csíkszentdomokoson és Székelyudvarhelyen, ahol egyben a kerület főesperese is volt.szeptember 29-én dr. Jakab Antal megyés püspök szentelte segédpüspökké Gyulafehérváron. Bálint Lajos kilencévi segédpüspöki működése során előszeretettel látogatta a szórványban és a nehéz körülmények között működő lelkipásztorokat. Egyszerű életvitele és buzgóságról tanúskodó egyénisége jótékony hatással volt azokra, akik a kommunista elnyomás közepette vállalták a hívek áldozatos szolgálatát.

1981. április 29-én, Jakab Antal visszavonulása után átvette az egyházmegye vezetését.

1991. augusztus 5-én II. János Pál pápa érseki rangra emelte az egyházmegyét, és Gyulafehérvár első érsekének Bálint Lajost nevezte ki. Érseksége idején az ő áldásával szerveződtek újra az egyházmegye katolikus gimnáziumai, az egyházmegyei Caritas, jelentős figyelmet fordított a szórvány-, a cigánypasztorációra, ő hívta az országba Kalkuttai Teréz anya nővéreit, számos templom építését segítette.

A nem kis áldozatot és próbatételt igénylő szolgálatot 1993 végéig vállalhatta, amikor súlyos szívműtétjét követően, megromlott egészségi állapota miatt lemondásra kényszerült.

Nyugalmazott érsekként Marosfőn és Székelyudvarhelyen élt, s egyre romló egészségi állapotának függvényében időnként meglátogatta a székelyföldi plébániákat, ahol esetenként püspöki szolgálatot is végzett.

Halálára készülve írta a következőket:

Több, mint egy évtizede ennek várásában éltem. Amit visszavonulásomkor elmulasztottam, egyik egyházatya (Nazianzi Szt. Gergely) gondolataival pótolom. ’Még ha alkalmas kormányos is lettem volna a nagy változások hullámai miatt’, úgy érzem, hogy a Főegyházmegye kormányzását át kellett adnom nálamnál alkalmasabbnak.

Isten áldását kérem rátok kedves jó Hívek, akik elfogadtatok hiányosságaimmal és sok-sok hibámmal.

Megbántásotokért bocsánatot kérek. Nem szűntem meg értetek, munkatársaimért és különösen azokért a papjaimért imádkozni, akik hiányosságaimat pótolni igyekeztek.

Köszönöm a Paptestvéreknek, hogy a szokásos szentmisét híveik közösségében értem elvégzik.

Mindent köszönök a Gondviselő Istennek és azoknak, akik a véget késleltették és elviselhetővé tették.

Népemet, mert az enyém, a Szentháromságnak, lelkemet Üdvözítőnk irgalmába, a Szűz Anya és Szent József oltalmába ajánlom.

Földi életét Székelyudvarhelyen 2010. április 4-én, húsvétvasárnap fejezte be. Bálint Lajos érseket a Jó Pásztor szerette, és méltó követőjévé választotta. A betegség és szenvedés keresztjének mindennapi vállalása által tanúskodhatott arról, hogy méltó követője volt a legfőbb Pásztornak.

„Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel mindennap a keresztjét és kövessen engem.”(Mt 16,24)

A csíksomlyói szentmise és gyászszertartás után szülőfalujában, Csíkdelnén a Keresztelő Szent János-templom cintermében szülei mellé helyezték örök nyugalomra.

A Jakubinyi György érsek celebrálta liturgián részt vett Tamás József segédpüspök, Böcskei László és Tempfli József nyugalmazott váradi püspök, Schönberger Jenő szatmári, Martin Roos temesvári püspök, Cornel Damian bukaresti segédpüspök, Orbán Szabolcs, az Erdélyi Szent István Ferences Rendtartomány provinciálisa, illetve számos hazai, valamint magyarországi pap és szerzetes.

„A jó Isten azzal tüntette ki elhunyt főpásztorunkat, hogy feltámadása ünnepén, húsvétkor még bemutathatta szentmiséjét és utána távozott a Mindenhatóhoz, akit életén át szolgált. Közismert volt szerénysége, és éppen azért a végrendeletét is a lehetőségek szerint betartjuk”

– mondta Jakubinyi érsek a szentmise bevezetőjében, majd felolvasta a pápának a bukaresti apostoli nuncius közvetítésével küldött üzenetét és az egyházmegye hivatalos gyászjelentőjét.

A szentmisén – szintén az Atyához költözött érsek kívánságát tiszteletben tartva – nem volt prédikáció. A szentmisét követően nagyon sokan utaztak Csíkdelnére, hogy az erdélyi főegyházmegye első érsekét utolsó földi útjára kísérjék.


Bálint Lajosnak, a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érsekének emlékére állítottak szobrot szülőfalujában, Csíkdelnén. A mellszobrot vasárnap, a Keresztelő Szent János-templomban tartott búcsús szentmisét követően Jakubinyi György érsek áldotta meg az Úrkápolna kertjében.

A zuhogó eső ellenére sokan részt vettek az Úrkápolna kertjében az avatási ünnepségen. A szobrot Vargha Mihály szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója készítette.






„Amikor szobrot leplezünk le, akkor egy életmű áll előttünk, jelen esetben Bálint Lajos érsek életműve. Ebben nem a hibát, nem a fényképet keressük, hanem az arcvonásban azt akarjuk felfedezni, hogy Erdély, illetve a Gyulafehérvári Főegyházmegye első érseke szelíd ember volt és hittel szolgálta Istent, egyházát és székely népét”

– mutatott rá Csintalan László csíkdelnei plébános.


A templomkertben lévő kis temető legegyszerűbb sírköve Bálint Lajos érseké, a sírfelirat is az ő akarata szerint vésődött kőbe:

BÁLINT LAJOS 1929 – 2010 ÉLT 81 ÉVET MERT 7. GYERMEKKÉNT ENGEDTÉK MEGSZÜLETNI.

Emlékét idézve Márton Áron szavai kívánkoznak ide:

„A kereszténynek tudnia kell, hogy munkája istenszolgálat. Istentől talentumokat kapott, s azokat nem áshatja el, mint a hűtlen szolga. Nem érheti be a jó szándékkal és a középszerűséggel sem. A jámborság önmagában nem elég. Ha képességeit kifejleszti, s az emberi tevékenység bármely területén szakértelemmel, lelki függetlenséggel, igazságszeretettel, felelősséggel dolgozik, valóságos apostoli munkát végez a világban.”

hu_HUHungarian
hu_HUHungarian