Első írásos feljegyzés az egyházközségről az 1332-1333. évi pápai tizedjegyzékben található.
Az akkori Dolnának István, mint a Keresztelő Szent János-templom papja szerepel.
1495-ben a falu neve már Delne formában fordul elő.
1591-ből is fennmaradt plébánosa neve: Árkosi Mihály. A jelenlegi, magányosan álló Keresztelő Szent János-templom a 15. század közepe és vége között épült.
Mint Csíkcsicsó, Csíkpálfalva és Csíkdelne közös temploma szolgált egészen 1783-ig, amikor Csíkcsicsó különálló egyházközség lett Zöld Péter delnei plébános idejében. Ettől kezdve Csíkdelne és Csíkpálfalva alkot egy egyházközséget, amelynek közös papja, közös temploma van Delne székhellyel.
A két egyházközség közti viszony nem plébánia és filia viszonya, hanem inkább társegyházközségi, megközelítőleg ugyanannyi lélekszámmal és egyforma lelkipásztori ellátással.
Csíkpálfalva 1567-ben ezen a néven szerepel a regestrumban, nincs temploma, csak kápolnája. Jelenlegi temploma 1943-1949 között épült, és 1949. június 12-én szentelte fel Márton Áron püspök.
Delnén is már a 15. században felépült egy kápolna Úrkápolna néven, melynek nincs külön patrónusa.
Ez ma is úgy szolgál, mint a falu „temploma”.
Ebben az egyházközségben született és az Úrkápolna templomban keresztelték meg 1929. július 21.-én az Erdélyi Főegyházmegye első érsekét Ft. Bálint Lajost, akinek 2011.-ben felszentelt mellszobra a templom kertjében található.